Mi a tápanyagszükséglete a várandós anyukáknak? – Az állati eredetű nyersanyagok szerepe a terhesség szakaszában
- Tények Ízekre Szedve
- Feb 3
- 3 min read
Cikksorozatunkban Szabó Adrienn dietetikus végigviszi az olvasót az állati eredetű nyersanyagok világán. Megmutatja, milyen szerepet játszanak ezek az élelmiszerek különböző élethelyzetekben és életkorokban. Az ötrészes sorozatban külön figyelmet kap a csecsemő- és gyermekkor, a várandósság, a perimenopauza és a menopauza, valamint az időskor tápanyagigénye is. Emellett szó lesz arról is, hogyan érdemes táplálkoznunk betegségből vagy műtétből való lábadozás idején, mi a különbség az egyszerű és a stressz éhezés között. Ebben a részben a várandósság állati eredetű nyersanyag-szükségleteit tárgyaljuk.
A várandósság tápanyagigénye
Vizsgálati eredmények igazolják, hogy az anya táplálkozása (már a várandósság és szoptatás alatt is) hatással van a gyermek ízlésének alakulására. Szóval azok után, hogy most azt leszögezzük, hogy nem kell automatikusan kerülni hüvelyeseket, káposztaféléket, (sőt!), lássuk, hogy milyen tápanyagokra van szüksége a magzat fejlődése érdekében (is) az édesanyának.
OMEGA-3 (elsősorban EPA és DHA, nem az ALA)
Nem csak azért kezdünk ezzel, mert szeretem a halakat és egyik kedvenc területem a zsírsavak világa, hanem mert az idegrendszer és annak központja, az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Különösen fontos erre fókuszálni a harmadik trimeszterben. Klinikai vizsgálatok szerint a megfelelő omega-3 ellátottság a gyermek későbbi kognitív (szellemi funkció) teljesítményére hat. Az anyára gyakorolt hatása sem mellékes, vizsgálatok szerint a koraszülés rizikóját is csökkentheti.
Kolin
A kolin egy vitamin-szerű anyag, a B-vitaminokhoz sorolják. Nem csupán várandósság, de szoptatás alatt még nagyobb mennyiségben (450 → 550 mg) szükséges.
A legfontosabb kolin források az állati eredetű nyersanyagok és a szója. Első helyen a marhamáj áll, amelyből 100g már a napi szükségletet fedezni tudja, tojásból pedig körülbelül 3 db. Mivel más nyersanyagokban is van kolin (tejtermékek, olajos magvak) ezért nem kell túlzásba esni néhány alapanyagból, de fontos tudni, hogy az állati forrás gazdagabb és jobban hasznosuló kolin forrás.
Szerepe van az idegrendszer sejtjei közötti kommunikáció kialakításban, nélkülözhetetlen a memóriához, de a fehérjék kialakulásában is fontos szereplő. A folsavval együtt az idegcső záródási fejlődési betegség (spina bifida) megelőzésében nélkülözhetetlen. A kismama szempontjából pedig nagyon fontos izom támogató és a fáradékonyság csökkentésében is szerepet játszik.
Két nagyon is ismert tápanyag után jöjjön egy kevéssé ismert.
Króm
A króm az anyagcsere és a vércukorszint szabályozásában tölt be szerepet. A sejtek hatékonyabb glükóz felvételében is jelentősége van, valamint képes aktiválni az inzulin receptorokat és fokozni a hasnyálmirigy béta-sejtjeit. Várandósság alatt az anyák inzulin érzékenysége fiziológiásan (nem kórfolyamat) csökken. Ez egy evolúciós adaptáció, a placenta hormonális hatása annak érdekében, hogy a magzat több glükózt kaphasson. Ezért is vizsgálják a várandósokat kötelezően cukorbetegség szempontjából. Ha ez kialakul, a magzat egészsége érdekében szigorú diéta, olykor inzulin terápia válik szükségessé.
A megfelelő króm ellátottság (és persze az egészséges étkezés, a normál testsúly, a fizikai aktivitás, a pszichés egyensúly, stb.) segíthet megelőzni a terhességi cukorbetegséget. Tudományos evidencia nincs arra, hogy most króm pótlásért patikába kellene szaladnia mindenkinek, azonban fókuszálni arra, hogy legyen elégséges króm bevitel, érdemes lehet. Forrásai ennek is a húsok, a halak és nem meglepő módon a máj, teljes gabonák, hüvelyesek és a sörélesztő pehely. Utóbbit kevesen fogyasztják, pedig jó kis ételízesítő lehet.
Vas
A terhesség alatt az anya szervezetének vas-igénye megnő (az anya és a magzat vörösvérsejt- és hemoglobin-képzése miatt). Hazai dietetikai ajánlások szerint a vashiány „az egyik leggyakoribb tápanyaghiány” a népességben. A vas az állati forrásokból jobban (10-35%) a növényi forrásból (mely egy nem hem vas) rosszabbul (2-10%) hasznosul. A csirkemáj után a tökmag és a szója a legjobb vasforrás, bár hasznosulása kevésbé hatékony. Annak érdekében, hogy a vas ellátottság megfelelő legyen, a jó források és a vas hasznosulást támogató C-vitamin, valamint a tejsavas közeg is hasznos. Együnk télen sok savanyú káposztát mindkettő érdekében.
Folsav (folát)
Az idegcső-fejlődési rendellenességek megelőzése miatt kulcsfontosságú a korai szakaszban, sőt már a fogantatás tervezésénél. A folsav bár étkezéssel is biztosítható, de klinikai vizsgálatok szerint a statisztika azt mutatja, hogy a szükséges mennyiséget étkezéssel nem garantált, hogy fedezni tudjuk. A máj kiváló forrása, 100g a napi szükségletet fedezni, de a máj A-vitamin tartalma is magas, ezért hetente 1x javasolt fogyasztani. Az A-vitamin zsírban oldódik, túladagolható, heti 100g még biztonságos.
Cink
A fejlődéshez, immunrendszerhez, és sejtosztódáshoz szükséges ásványi anyag, mely állati eredetű nyersanyagokból jobban hasznosuló formában van jelen: hal, hús, de a növényi források alapos áztatással (olajos magvak, hüvelyesek) szintén beleszámíthatnak a napi szükséglet biztosításába.
A cikk tájékoztató jellegű, önmagában nem értelmezhető direkt tanácsként.
Szabó Adrienn, dietetikus
FORRÁSOK:
A MAGYAR GYERMEKEK ÉS FIATALOK ÉLETMÓDJA
Fehér Könyv a TÉT Platform Egyesület kutatásainak adatai alapján
