Tények a tejről #2 – Vannak–e a tejben hormonok, antibiotikum-maradványok?
- Tények Ízekre Szedve
- Oct 3
- 3 min read
Updated: Oct 7
Szabó Adrienn dietetikus cikksorozata segít eligazodni, mi igaz és mi tévhit a tejjel kapcsolatban. A második részben olyan kérdésekről lesz szó, mint például hogy lehet-e a tejben hormon, és ha igen, befolyásolja-e az emberi hormonrendszer működését?
KÁROS ANYAGOK?
A nyersanyag termelés és az élelmiszer előállítás minden területén rengeteg kérdéssel és tévhittel találkozunk. Minden nyersanyag esetén kérdés, hogy mennyi és milyen vegyszert használnak. Legyen szó növény termesztésről vagy állattartásról, a nagy léptékben (monokultúrában) termelés mindig környezetterhelőbb.
Gyors válasz tehát, hogy saját egészségünk és a környezet védelme érdekében, akár növényi akár állati nyersanyagokat vegyesen fogyasztunk, a biodiverzitás érdekében válasszunk kisebb gazdaságból, minősített bio termelőtől és megoldódik minden probléma. Sőt, válasszunk hazai bio gazdaságból, mert azzal csökkentjük az élelmiszer kilométert és a helyi gazdákat támogatjuk, a magyar gazdaságban marad a pénzünk.
Bár a tej és tejtermékek esetén nagyobb boltok polcain és kisebb helyi szakboltokban, kisebb és nagyobb piacokon is találkozhatunk bio árukkal, megbízható kistermelői termékekkel, ennyivel nem zárhatjuk le a te(l)jes képet, mert nagyon sok tévhit van a téma körül azon kívül, hogy vegyszermentes, azaz bio-e az előállítás, a takarmányozás.
HORMONOK
Van-e a tejben hormon és ha igen, az emberi hormonrendszert, egészséget károsítja-e?
Igen, bármelyik kérődző állatról van is szó, valóban van természetesen előforduló, mérhető mennyiségű hormon a tejben, különösen lehet ez igaz intenzív gazdálkodás során. De a kérdés második fele hamis, mert valószínű, hogy még intenzív állattartás esetében sem olyan magas a hormon szint, hogy emberi egészségre káros hatást fejtsen ki, a legtöbb validált vizsgálat és szakértői vélemény erre utal. Illetve fontos tudni, hogy a hormonok egy része, ha fehérje szerkezetű, akkor hatást az emésztődés miatt bennünk már nem tud kifejteni. A nem fehérje alapú szteroid hormonokra (pl.: ösztrogén) ez nem teljesen igaz, az emésztés során felszívódhatnak, de az eleve kis mennyiség az alacsonyabb zsírtartalmú tejtermékekben még kevésbé van jelen. De innen ered az, hogy a magas zsírtartalmú tejtermékek túlzott fogyasztás esetén nem csak a telített zsírtartalom, hanem ezen hormonhatás miatt is összefüggésbe hozhatók bizonyos típusú daganatokkal (pl.: prosztata, emlő). Összegzésként a normál, vegyes tej és tejtermék fogyasztás hormon koncentrációja túl alacsony ahhoz, hogy kockázatot jelentsen a reproduktív egészségre.
A borjú születése után a tej magasabb tápanyagtartalmú, neki lenne szüksége rá, miért veszik el a bocitól a tejet?
A tejelés érdekében vemhesített állat első időszakban keletkező, hormont is magasabb mennyiségben tartalmazó tejét eleinte valójában a kicsinye kapja, így az emberi élelmezésbe kerülő tej már eleve egy alacsonyabb hormon tartalmú tej lesz.
Igaz, hogy az állatok rengeteg hormont kapnak a tejelés érdekében?
A köztudatban jellemzően nem ismert, hogy az állattartást szigorú szabályoknak, rendeleteknek megfelelve kell végezni, ez nem a vadnyugat, ahol öntörvényű gazdák, saját belátás szerint működnek. A 2008/97 EU irányelv a hormonális hatású készítmények állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról szól. EU szabályozások szerint tehát, tejelés érdekében nem adnak hormont a marhának. A tej hozamát inkább állatjóléti intézkedésekkel fokozzák: megfelelő takarmány, bőséges ivóvíz biztosítás, rendszeres állatorvosi ellenőrzések, valamint a rendszeres és kíméletes, szakszerű ritmusú (gépi) fejés is serkenti a tejleadó reflexet. Furcsa kapcsolás lehet, de biológiailag mégis ide tartozik: az ember esetén is, az édesanyák sokszor addig tudják szoptatni gyermekeiket, amíg a szoptatás rendszeresen megtörténik.
ANTIBIOTIKUM
Az állati eredetű élelmiszerekben található antibiotikum-maradványok világszerte komoly közegészségügyi aggodalomra adnak okot az antibiotikum-rezisztencia kialakulása, a potenciális allergiás reakciók és a bélflóra egyensúlyának felborulása szempontjából.
A nemzetközi méréseken alapuló adatok arra utalnak, hogy az antibiotikum-szennyezettség alacsony szintje az elmúlt években folyamatosan alacsony. Egy olasz kutató csoport egy 2018. és 2022. közötti négyéves monitorozási időszakban 0,08%-os tehéntej szennyezettségi arányt mutatott ki.
Ha beteg az állat, több antibiotikumot kap, az biztosan átjut a tejbe!
Fontos, hogy fertőzött állat (pl.: tőgy gyulladás) teje nem kerülhet forgalomba, tehát amikor egy állat nagy dózisban kap antibiotikumot, akkor az a humán élelmezéssel nem kerülhet kapcsolatban.
Hogy kevesebbet legyen beteg az állat és jobb legyen a termelés, biztos kapnak mindig antibiotikumot!
A hozamfokozás céljából alkalmazott antibiotikum használatot az Európai Unió szabályozza, 2006. január 1-jén hatályba lépett az antibiotikumok növekedésserkentőként való felhasználásának EU-szerte érvényes tilalma. Az utolsó 4 antibiotikumot, amelyeket takarmány-adalékanyagként engedélyeztek az állatállomány hizlalásának elősegítésére, ettől a naptól kezdve nem lehet forgalmazni vagy használni. A nem gyógyászati célokra használt antibiotikumok fokozatos kivonása már megtörtént.
Méréseket hazai és nemzetközi szervezetek is végeznek. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2022. és 2024. évi jelentése az élő állatokban és állati termékekben található állatgyógyászati készítmények maradék anyagainak és egyéb anyagainak monitorozásából származó eredményei azt mutatják, hogy összességében a 2022-ben vizsgált 342 850 célzott mintának csupán a 0,27%-a nem felelt meg az előírásoknak.
Szabó Adrienn dietetikus
Források:
