Kosárlabda, fésű, zselatin - az állattenyésztés sokkal több, mint étel az asztalon

Az emberek általában a haszonállatokra elsősorban mint élelmiszerforrásra tekintenek, azonban mindennapi használati tárgyainkon keresztül is tapasztalhatjuk, hogy az állattenyésztés ennél jóval többet hozzátesz az életünkhöz. 

Az állattenyésztés szerepe a gazdaságban és a társadalomban

Az állattenyésztés gazdasági és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen világszerte milliók dolgoznak a szektorban, valamint a kapcsolódó a feldolgozóiparban, a logisztikában és a kereskedelemben. Megszűnésével nemcsak a termelés esne vissza, hanem munkahelyek szűnnének meg és a gazdasági rendszerek is összeomlanának. 

Továbbá, amikor például a szarvasmarhákról vagy a sertésekről beszélünk, elsőre valószínűleg a húsukra gondolunk, azonban ezek az állatok ennél sokkal többet adnak a világnak. A szarvasmarhák ─ mint a baromfi után a legelterjedtebb haszonállat faj ─ fontos szereplői a mezőgazdaság körforgásának, hiszen az általuk elfogyasztott növényi részekből, ipari melléktermékekből tápanyagokban gazdag élelmiszert képesek előállítani.  

Mi történne, ha megszűnne az állattenyésztés? 

Erre a kérdésre igen összetett a válasz, ezért korábban már foglalkoztunk ezzel a témával. Először is, az élelmiszerellátás globálisan összeomlana. A hús, a tej, a tojás és más állati eredetű élelmiszerek világszerte az emberek alapvető tápanyagforrásait jelentik, így a szektor megszűntetése hatalmas következményekkel járna. A szarvasmarhaágazat ugyanis az emberek által világszerte elfogyasztott fehérje mintegy 33%-át és a kalóriák 17%-át fedezi. Ezen felül, az állattenyésztés nemcsak a táplálkozásunkat és a gazdaságunkat, hanem a környezetet is formálja. A legeltetés révén a legelő állatok segítenek megőrizni a gyepes élőhelyeket, a biodiverzitást, és megakadályozzák a területek elbozótosodását. A szervestrágya használata pedig javítja a talaj termőképességét és a talajéletet. Szervestrágyázás nélkül a talajok minősége romlana, a területek elveszítenék biodiverzitásukat, és sok helyen az erózió és a defláció hatása fokozódna. 

A haszonállatok sokkal többet adnak a társadalomnak, mint pusztán az élelmiszereket 

Az állattenyésztési ágazatban keletkező melléktermékek mindennapi életünk számos területén nélkülözhetetlenek.  A haszonállatok nem csupán élelmiszert, hanem sok egyéb terméket is biztosítanak. A szarvasmarhákból és sertésekből például számos gyógyszert ─ többek közt allergia- és asztmagyógyszert is ─, kozmetikumokat, valamint használati tárgyakat is előállítanak. De ennél is furcsább: a szarvasmarhák bőréből készítenek kosárlabdát, sőt, csontjaik felhasználásával még fésűt is. A sertések és a szarvasmarhák bőréből, csontjaiból és kötőszöveteiből készül például a zselatin, amelyet a borászatban, sörgyártásban derítésre, továbbá édességekben is használnak. Ezek mind olyan termékek, amelyek nem létezhetnének az állattenyésztés két fő faja, a szarvasmarhák és a sertések nélkül.

Összességében elmondhatjuk, hogy az állattenyésztési ágazat nem csak a táplálkozásunkat, hanem a gazdaságot, a társadalmat, és még a mindennapi életünket is alapjaiban alakítja. Az állattenyésztési rendszerek sokkal többet nyújtanak, mint az élelmiszer, ökológiai szolgáltatásokat, körforgásos értékláncokat, kulturális és gasztronómiai értékeink fennmaradását, valamint azok fokozzák a gazdasági és társadalmi ellenálló képességet.